Először egy gazdasági rádió műsorvezetőjétől hallottam róla kedvenc reggeli műsoromban.

Hagyományosan sós pártiak vagyunk, azonnal felkeltette az érdeklődésemet a szokványosnak egyáltalán nem mondható recept.

Mindez 4 éve történt, azóta a mi karácsonyi asztalunk állandó résztvevője, igazi családi kedvenc.

Baja/Szeremle környékén készítették és készítik ma is, a klasszikus kalács (pusztakalács) tésztájából.

Azon a környéken karácsony táján, de egyéb ünnepek (esküvő, keresztelő, születésnapok) alkalmával is fogyasztják, írásos formában először a 19. században került elő.

Nem kifejezetten diétás étel, önálló fogásként is megáll, de egy bajai halleves kiváló kiegészítője is lehet.

Több recept is fellelhető az interneten, én ebben az esetben is az egyszerű=nagyszerű elvet vallom:

• 1 kg liszt
• 0,5 l tej
• 6 dkg cukor
• 2 ek só
• 1 csomag élesztő
• 15 dkg sertészsír
• 1 vödör tejföl
• frissen őrölt bors

Az elkészítése nem igényel különösebb tudást, de odafigyelést és némi izomerőt annál inkább.

A tejet a cukorral felmelegítem, felfuttatom az élesztőt. A lisztet összedolgozom az élesztős tejjel, a zsírral és a sóval. Időbe telik, amíg ekkora mennyiség megadja magát. Addig gyúrom, emelgetem amíg el nem válik a keverőtál szélétől. Meleg helyen letakarva 30-40 percet szoktam keleszteni, időnként rá kell nézni, nehogy túlkeljen. A kétmaréknyi adagokra osztott tésztából kb. 2 cm átmérőjű hengereket sodrok, utána kettesével összefonom. Kizsírozott tepsiben még 5-10 percig kelesztem, utána 180 fokos (nem légkeveréses!) sütőbe teszem és pirosra sütöm.

A készültségét hústűvel ellenőrzöm.

Amíg sül, elkészítem a mártást:

Kanál olvadt zsírral összekeverem a tejfölt, kávéskanálnyi borssal és sóval fűszerezem, levesestányérba öntöm, hogy könnyebb legyen mártani.

A kész kalácsokat bemártogatom a tejfölbe és lefedve, letakarva állni hagyom.

A maradék mártást kitunkolni kötelező!

 További cikkek, receptek a gerillagasztro.blog.hu oldalon!

Jó étvágyat!